2014. augusztus 10., vasárnap

Jön, jön...

de nem a Vízipók, hanem a Fürgerókalábak!


Így harangoztam be az érkezését, és az egész péntekem ennek a találkozásnak a mámorában telt. Az, mikor az emberhez bekopog az első bjd, különleges nap. Nekem ez a 08.08. került fel az ünnepnapok közé, hála Cy-nek.

Leon, vagyis Haru, megérkezésével egy kis oroszlán költözött be, és ha egy héttel később érkezik, együtt ünnepelhettünk volna. Nos ezt, horoszkóp szempontjából, szervezni sem lehetett volna jobban, kisrókának éppen ezt a horoszkópot terveztem. 
Noha a Coa szerint ő 12.12.12-ei, mégis a megérkezése napját, az új élet kezdetét fogjuk majd ünnepelni.

Haru, üdv itthon!

Jöjjön hát, a kötelező dobozbontás. A körülmények miatt azonban csak mobilos fotókra futotta.


Cy-nek hála egy gyorsan leszervezett Kecskemeet-en fogadhattam a kis rókafülűt, a megszokott helyen. Talán a kölyök sem akarta másként, mint nagy nyilvánosság előtt betoppanni.
Cy csodálatos csomagolási stílusát már ismerjük, nekem is kijutott egy makacs csomó. A masni gyönyörűen illik a csodás fehér Soom dobozhoz. Mivel örökbe fogadtam, tudtam már ki vár rám odabenn, mégis izgatott voltam, hiszen épp a világ egyik csodáját készültem kibontani.


Huhúúú, kinyílt! És meglepetésemre ott feküdt benne jámboran a párna, amire nem számítottam. Első baba, és első párnaélmény. Varázslatos.


Cipzár! Csak óvatosan, szépen, visszafojtott lélegzettel. Egy réteggel közelebb kerültem a kisrókához.


Na ki van odabenn? Ahogy a kincsesládát, úgy a párnát is csak óvatosan lehet felnyitni, hiszen hihetetlen érték lapul benne. És persze odabentről nem panaszkodott senki a csiga tempó miatt, szóval kiélvezhettem a pillanatot.


Hahó, itt vagyok! Kisróka, meglepetések, kötelező papírok, és bubiba csomagolt testrészek. Cy mindent gondosan becsomagolt nekünk.



Az első pillantás. Kissé szégyenlősek lennénk mégis? Kisrókának jól állnak a piros szemek, és láthatóan tudatában van annak, hogy új élet kezdődik számára.


Lepakoltuk a kiegészítőket, és szabaddá tettük az egyik kezét. És máris magyarázunk, bemutatkozunk.


Gyorsan le is zártuk, és feloldódva végre jól érezzük magunkat. Ott a mosoly, amibe Cy is és én is beleszerettünk. Ez a mosoly is oka volt annak, hogy a kis Leon hozzánk érkezett.


Végre szabadon, kellemesen alulöltözve. ( Hol élt eddig ez a fiú? ) Nyilván kellemes a doboz és a párna után.
Láthatóan jó a kedv, és miért is ne lenne, hiszen öt hölgy is őt figyelte. Bizony. Öt. A kölyök nem nőtt még fel, de azért tudja mi a jó.


És ha kell, még kopaszon is tudunk sötét, megragadó,  csajozós pillantást  - Hellóóóó! 


Jókedvű mosollyal, szelídebben az ajándék hajjal és a fülecskékkel. Úgy tűnik a kölyök elégedett. 
Talán még nem tud arról, hogy hamarosan fürödni megy. Hm... a rókák szeretnek fürdeni? Majd meglátjuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése