Egy kis inspiráció

A várószobába tehát beköltöztünk, egy Soom Grey érkezik hamarosan. Így hát újra elkezdtem bújni a netet hogy elüssem a várakozás elnyúló idejét. Íme egy csokorra való kép:

Kuroi-Sora

Kuroi-Sora

fransyung

haylicia

damasquerade

hikaruchan

Rengeteg arcuk van, és annyi szerethető karaktert hoztak létre Grey -ből.. Remélem az én Harum is méltó lesz a Grey névre.

Várakozás

Haru végre haza jön.

Nem terveztem őt, sőt, egészen más karakterre, karakterekre vágytam, mégis úgy döntött, önállósítja magát, és én nem tehetek mást, minthogy izgatottan várom haza.

A BJD-k különlegesek, de valahogy azt hiszem soha nem hittem benne igazán, hogy egyszer majd nekem is lesz. Nem vagyok az a babázós típus, de ezek az alkotások már az első találkozáskor elbűvöltek. Rajongtam bizonyos beállításokért, és elkezdtem körülnézni a cégek háza táján, hátha találok valakit, akibe beleszeretek. Volt, ami tetszett, de egy sem, ami valóban azt suttogta volna: hozz haza.

Erre most itt ez a kis róka, és nem nyugszik, bevette magát a gondolataim közé, és jön. Szerencsés vagyok, amiért engem választott.

Nos, ez talán néhányaknak kissé romantikus elképzelés, lehet hogy nem is érti mindenki, miért is ruházok fel egy tárgyat személyiségjegyekkel, azok azonban, akik ennek a hobbinak hódolnak, tudják milyen érzés várni az új babát, tudják mennyi jókedv, fejlődési lehetőség, öröm és hasznos, másokkal közös időtöltés lehetősége rejlik abban a puszta tényben, hogy valakinek ilyen babája van. Mert bizony az, hogy fotózunk, csak a kezdet, szép ruhákat kell készíteni nekik, szép kiegészítőket, történetet kell írni ( ha nem írja magát), és fejleszteni a karaktert. Szóval a döntés arról, hogy hazajön, csak az első lépés a sorban.

Gyere Haru, várlak haza.